Repertoár

Felnőtt csoportunk koreográfiái

Vassné Papp Viktória – Vass Oszkár
“Férjhez megyek a nyáron én, én, én …..” – Tyukodi táncok

Az ember életében mindig vannak fontos fordulópontok. Egy falusi közösség életében nagy figyelem követte, követi a fiatalok megházasodását. Ki kivel, mikor, hol, hogyan… Régen a férfiak vagy katonaviselten vagy még a sorozás előtt, többnyire farsang idején jegyezték el párjaikat, de természetesen voltak olyanok is, akik hoppon maradtak. A legények regrutabálból indultak lányok kíséretében az államosra, hogy aztán megkezdjék hosszú katonaéveiket. Az újra találkozás mindig öröm volt és magával hozta egy biztos jövő képét. Ennek az elválásnak és újra találkozásnak a bánatába, örömébe enged betekintést ez a koreográfia.


Vass Oszkár
Noé fiai

A hagyomány úgy tartja, hogy Noé apánk volt az aki az özönvíz pusztítása elől megmentette számunkra a szőlőt és ezzel ennek a csodálatos növénynek a nedűjét, vagyis a BORT. A bor a keresztény kultúránk alapja, végigkíséri az életünket a születéstől egészen a halálig.
A koreográfia ennek a nemes italnak a kultúrájába enged betekintést, persze a koreográfus szemüvegén keresztül.


Vassné Papp Viktória
Szlavóniai leánytánc

A szlavóniai magyar népsziget archaikus tánchagyományaiba enged betekintést a tánc, melyről Berkes Eszter néprajzkutató így ír: Szőlőőrzés idején az este beszélgetve, dalolva hazafelé tartó leányok a falu széléhez közeledve színes kendőiket kezükbe fogták, s láncszerűen összefogództak felfelé hajlított karral, vállmagasságban tartott kézzel. (…) Egymás után, vonalban, lassú, ünnepélyes, rugózó sétalépésekkel dalolva haladtak végig a falun. Egy-egy ilyen színpompás hazavonulás mindig nagy érdeklődést keltett a faluban. „Az olyan szép volt az a sok tarka kendő, hogy a népek kiálltak a kapuba, úgy nézték.” Szentlászlón a tánc lassú részét kalalázásnak, a gyorsabb tempójú részt rezálásnak hívták.


Vass Oszkár-Vassné Papp Viktória
Bonchidai táncok

Bonchida az erdélyi Mezőség egyik kiemelkedő népzenei- és néptánchagyományokkal rendelkező faluja. Magyarok, románok és cigányok éltek, élnek itt békességben, egymás mellet. Mindhárom népcsoportok kultúrája igen erősen hatott egymásra. A koreográfiában a bonchidai románok tánchagyományát mutatják be a táncosok.


Vassné Papp Viktória – Vass Oszkár
Táncok Dunaszekcsőről
(A koreográfia a 2018-as Szekszárdi Néptáncfesztiválon különdíjat kapott)

A falu ugrós tánchagyománya nem áll túl sok motívumból, de annál dinamikusabb éppúgy, ahogyan a lassú csárdása. Az ezt követő friss csárdás régies, lenthangsúlyos tánc, melynek központi motívuma a lippentő, A dunaszekcsői változat nem túlzóan a dunamenti táncdialektus egyik legszebb lippentő motívuma. Az 50. Szekszárdi Országos Néptáncfesztivál zsűrije a koreográfia hiteles bemutatásáért különdíjban részesítette az együttest.


Utánpótlás csoportjaink koreográfiái

Vassné Papp Viktória
“Kéret engem egy kanász…” – Táncok Mezőföldről

Mezőföld gazdag tánckultúrával rendelkező terület, különféle eszközökkel járt ügyességi ugrós táncai nagyon változatosak. A nagyobbak egy aratóbálban gyülekeznek, ahova betoppannak a legkisebbek is, ki-ki megmutatja a maga ügyességét, míg végül mindannyian közösen is táncolnak egyet a bálban.


Vassné Papp Viktória
Ludak és farkasok – gyermekjátékok és táncok Ormánságból


Vassné Papp Viktória
Elindultam szőrt kötni – táncok Moldvából

A moldvai csángók tánchagyományát a ’80-as években kezdték megismerni Magyarországon és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A koreográfiában három táncból álló fűzért táncolnak el a gyerekek. Először egy hojnát, majd egy kezest és végül egy bulgáreászkát.